Bemutatkozás

Célkitűzés

Történetünk

Táborok

Programok

Linkek

Kapcsolat


Belépés

Enter

Eingang

Entre

 

Kelemen Erzsébet : Itt ragadt lélek (pszicho triller)

HUNGAROVOX Kiadó, 2015

                                                                 Recenzió

Kelemen Erzsébet Debrecenben élő tanár, sokoldalú költő - és írónő, írt már novellákat, verseket ifjúsági történelmi regényt, drámát, emberismeret és etika tankönyvet, monográfiát és képverseiből többször rendeztek kiállítást.

Az idei ünnepi könyvhétre megjelenő kötete egy kegyetlen korszak visszhangja. A huszadik század sok traumája közül az 1950-es éveket is megjeleníti, s eszközül a pszicho- thriller műfaját választotta az írónő. A könyv címe is különleges: Itt-ragadt lélek, amit akkor szoktak mondani, ha a halott lelke nem tud eltávozni. Napjainkat és a huszadik század közepét úgy varázsolja elénk Kelemen Erzsébet, hogy valóságos és fiktív események követik egymást, s a képzeleti és valóságos elemek a valóságnak és fantáziának váltakozásával megdöbbentő lélektani hatást váltanak ki az olvasóból. A mű főszereplője egy lakásbiztosító cégnél dolgozó fiatal lány, Hegedűs Emilia őhozzá beszél az itt ragadt lélek. A lélek jelenlétét senki más nem érzékeli (ezért is tartják furcsának, sőt egyesek őrültnek Emit a viselkedése miatt), mígnem belép egy ügyfél, aki nemcsak hallja, de társalogni is kezd a lélekkel: „Nézze, én nem megyek máshoz! - ült le a férfi határozottan az asztalhoz {…} - Azt mondta, hogy menj a másik asztalhoz! Akkor hát menj innen!- szólalt meg durván, keményen az asztal baljáról egy hang.- Nem magával beszélek, tehát kérem, ne szóljon bele! - intette le a férfi a legnagyobb természetességgel, de kissé ingerülten a láthatatlan tolakodót {…} - Maga hallotta… ?!- a döbbenettől a nő nem tudta folytatni a kérdését, csak a fejével oldalra intett.”

Olvasás közben Debrecen utcáin járunk. Szeretettel és büszkeséggel ad pontos leírást az írónő a város sokkal régebbi múltjáról, a Kollégiumról, az Egyetemről.

A magyar és a szovjet Gulágot megjárt lelket a bosszú értelmetlen vágya nem engedi eltávozni. Nagyon megrendítő, hogy a meghalt előd bűneit az itt ragadt lélek az utódon torolja meg. „Csak nem tudtuk, hogy az itt ragadt lélek lánya az áldozat {…} De miért bánt a lány apja engem? – Aztán egész csendesen hozzátette: - Hiszen én nem tehetek erről!”. Izgalmas párhuzam a könyvben az embertelen táborparancsnok unokájának és a táborba hurcolt rab unokájának a lélektani találkozása.   
                          
A könyv hiányt pótol, valós eseménye, amiről máig sokan nem tudnak, hogy 1950. június 23-án éjszaka a Dráva mellől egy 15 km-es sávból, majd a következő három évben az egész ország területéről 2500 családot hurcoltak el az Alföldre. Kényszermunka táborokba zárták, lelkileg és fizikailag terror alatt tartották őket.

Az írónő hihetetlen érzékenységgel mutatja meg az olvasónak azokat az érzéseket, amelyek a múlt keserű emléke miatt nemcsak a túlélőkben, hanem a leszármazottakban is máig él. Megdöbbentő az a képessége, hogy hitelesen ír azokról az érzelmekről, amiket az üldözöttek éreztek még a szabadulásuk után is. „ Mert szégyellte magát. Nemcsak a család megpróbáltatása élt benne így, de mások cselekedetei miatt is. Mert értéket tagadtak meg a gonosztevők, s ez szégyenre kényszeríti a megalázottat. Ő megtapasztalta mit jelent a kollektív szégyen. Viszont ennek a kollektív feloldására nem volt lehetőség. Elszigetelve, még mindig megrettenve élnek (még, akik élnek) a szélrozsa minden irányában az áldozatok {…} Ebből a magányból minden elhurcolt részesül. Minden családtag, minden leszármazott. Egy áthidalhatatlan szakadék keletkezik az itt maradottak, az elhurcoltak szenvedéseiből soha nem részesülő személyek és a valamikor a munkatáborba száműzöttek között. S a részvét nem oldja fel ezt a távolságot.” Az igaz barátság leheletfinom ábrázolása megindító. „A férfi állt és szótlanul nézte a két barátnőt: a sírót és a vigasztalót. Ez ellen semmit nem tehet. {…} Hiszen ez egy rendkívüli erős barátság. S ettől szép.”

A regényben  megjelenő képversek drámaisága felzaklató, az írónő a közel 10000 ember tragédiáját három „Magyar Gulág” címet viselő vizuális költeményben képi valósággá formálja.

Magam is érintett vagyok: a tizenkét tábor egyikében voltam a családommal és harminckilenc hónapig éltünk négy és fél négyzetméteren egy barakkban. Mélyen megérintett Kelemen Erzsébet könyve, hiszen olyan irodalmi feldolgozást még senki sem készített a velünk történt tragikus eseményekről, aki nem volt érintett. Mi is megörökítettük az emlékeinket visszaemlékezések formájában, tíz éve már beszélünk a velünk történtekről, az emlékeink felelevenítése a hosszú hallgatás után fájdalmas sebeket szakított fel, de abban a reményben tettük, hogy ne fedje be a felejtés pora a velünk történteket. Tudjuk, hogy az elhallgatás az emlékek halálát jelenti, és ez igaz a történelmi emlékezetre is. Ez a könyv más dimenzióba helyezi az eseményeket, talán segít abban is, hogy a fiatalok végre olvassanak róla, s így bekerül majd a történet a közösségi emlékezetbe is. Valamilyen oknál fogva az iskolában nem kötelező tananyag, tanártól függ, hogy beszélnek-e róla, pedig 1956 sem érthető igazán a Rákosi- korszak sokoldalú ismerete nélkül.

 A képvers sajátos irodalmi világ a szöveg és a kép külön-külön is üzen. A Hortobágyon a kilenclyukú híd közelében felállított vasúti sínből készült kereszt jelenik meg a regényhős egyik művében: a „megalázott meggyötört nemzet / öt sebből vérző sebe / öt sebből vérzik az ország teste” tágabb értelmű gondolatokat fejez ki.

            „drága nagypapa, soha nem láttam az arcodat! „a csontjaikkal bezsírozzuk a földet”. Magyar Gulág(1).  Aki ismeri a táborokat annak egyértelmű a sorok jelentése.

Nagyon szeretem a töviskoszorús kép köré írt sorokat „istállóban születtem, mint Jézus / azon az éjjelen / vacogtam-fáztam: állatok lehelete nem melegített.” „Magyar Gulág (3)” című versből.

Reményeim szerint, aki elolvassa ezt a könyvet empátia, és részvét ébred benne, és érintetté válik lélekben is.

Dr. Bárány Ottóné Badi Györgyi

 

 

 

 

Bemutatkozás | Célkitűzés | Történetünk | Táborok | Képgaléria | Könyvajánló| Programok | Linkek | Kapcsolat

 

(c) copyright Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete, 2007