...kulákok, régi nemesek, nagybirtokosok, gazdagparaszti réteg, nagytőkések, gyártulajdonosok, felső papság, értelmiségiek...
Tedej a tizenkét zárt tábor közül a legészakabbra fekvő, a létesítés sorrendjében a tizedik tábor. Hajdú- Bihar megyének a Nyírséggel érintkező földrajzi részén találjuk, tehát az elnevezése – hortobágyi zárt tábor – csak, mint politikai utalás értelmezhető, mivel a korabeli BM-iratok így sorolták be mind a tizenkét tábort.
Tedej tábora 1951. december 7-én létesült, akkor érkezett az első deportált szállítmány 343 fővel. Kilenc főnyi rendőrőrsöt szerveztek. Két hét múlva érkezett a második szállítmány, velük együtt 661 fő. A családok zömét a déli határsáv falvaiból hozták, december 19-én éjjel törtek rájuk, Baján vagonírozták be őket, s a hosszú utazás után december 21-én hajnalban érkeztek Tedej állomására, mely Hajdúnánástól északra fekszik. Itt az Állami Gazdaság központját körülvevő gazdasági épületekbe zsúfolták be őket, a munkásszállásba, istállóba, pajtába, majd még a tél folyamán bővítették e telepet egy nagy istállóépülettel. Ez a zsúfoltságot némiképp enyhítette; ebbe az új, még nedves istállóba közel 300 főt tudtak bezsúfolni.
Különös eljárás és semmivel sem magyarázható, hogy karácsony idején, zimankós téli időben bonyolították le az akciót, amikor a mezőgazdaságban alig akad munka. így a kezdettől önellátásra kényszerített rab családok előre eladósodtak a tábori konyhán, sokan éheztek is, hisz nem volt még kereset.
Az Állami Gazdaság központja a tömegszállásoktól valamivel távolabb, már a tiltott területen volt. A „telepesek” fizetésüket nem a központban, hanem a saját területükön kialakított táborirodán vehették fel, ahol a számfejtés történt. Az Állami Gazdaság részéről a számfejtések körül olyan súlyos visszaélések történtek, hogy a rendőri jelentés vizsgálatot kért a felettes szervektől. (Akadt olyan eset, hogy egy fő egy heti keresete 1 Ft 35 fillér volt).
A többi tábor mintájára az iskoláskorú gyerekeknek a telepesek közül kijelölt tanító biztosított valamilyen oktatásfélét, azonban télen az elképzelhetetlen mély, folyékony sár miatt a barakkok között a gyerekek nem tudtak közlekedni. Orvos ritkán jött ki Hajdúnánásról, súlyos esetben oda lehetett bekerülni kórházba. Már az első két hónapban elhunyt 6 fő, a kiskorú gyerekek száma 149 fő, a munkaképtelenek száma 105 fő. Szabadulás előtt, 1953 áprilisában 670 fő az összlétszám.
Tedej egykori táborhelyén még állnak épületek, a tábort megjelölő emléktábla is elkészült.
Németh Antalné Árvay Mária visszaemlékezése
Osvald Gézáné Horváth Sarolta visszaemlékezése